Biztosítási fogalmak

Segítség a biztosítási fogalmak megértéséhez.

Alap: a befektetéshez kötött életbiztosítási formánál a biztosító a szerződő által befizetett megtakarításokat, különböző kockázatú befektetési alapokba helyezi el.

Ajánlat: a szerződő fél részéről, egy olyan egyoldalú írásbeli nyilatkozat, amely a biztosítási igényt fogalmazza meg és a szerződés megkötésére irányul, azonban az ajánlat még nem minősül szerződésnek, ahhoz a biztosítónak el kell fogadni az ajánlatot.

Alapbiztosítás: a biztosítási szerződés a legfontosabb kockázatokat tartalmazza, melyek mellé különféle kiegészítő biztosítások köthetők.

Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy tényleges értéke magasabb, mint a szerződésben foglalt biztosítási összeg.(következménye a pro rata térítés)

Avultatás: a vagyontárgyak (pl. épületek, ingóságok, gépjárművek) értékének a csökkenése, amit az időmúlás illetve a fokozatos elhasználódás okoz. Az értékcsökkenés mértékének meghatározása százalékban történik.

Általános felelősségbiztosítás: a biztosító a biztosítottól átvállalja azon kártérítési kötelezettségeit, amelyek a szerződés szempontjai szerint a biztosítottat terhelik. Pl. személyi sérülések illetve vagyoni károk esetén fennálló jogos követeléseknél.

Balesetbiztosítás: baleset bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben foglalt szempontok szerint nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak elhalálozása esetén, a kedvezményezettként megjelölt személy részére.

Biztosítási díj: azaz összeg, amit a biztosító részére kell megfizetni, a biztosító kockázatviselésének ellenértékeként. Az összeg mértéke és a megfizetésének esedékessége a szerződésben rögzítésre kerül. 30 napon túli díj nemfizetés esetén a szerződés automatikusan megszűnik.

Casco: gépjárművek esetén saját hibából keletkezet károk fedezetére nyújt biztosítást. Az alap casco biztosítások mellé kiegészítő biztosítások köthetők.

Intervenció: a biztosító részéről hivatalos eljárás, mely részben a biztosítási szerződés fenntartását, részben az elmaradt díjjak beszedését szolgálja.

Írásbeliség: a biztosítási szerződések csak akkor törvényesek, ha az ezekre vonatkozó jognyilatkozatok írásba vannak foglalva.

Kedvezményezett: az a személy, akit az életbiztosítási szerződés megkötésekor megneveztek, hogy jogosult a biztosítási összeg felvételére. Ez lehet bárki, akár családtag, akár a biztosított saját maga, de ha nincs megjelölt kedvezményezett, akkor a biztosított örököse jogosult az életbiztosítási összeg felvételére.

Lejárat: az a naptárilag megjelölt időpont, ami a biztosítási szerződésbe van foglalva, ez lehet a szolgáltatás esedékességének kezdete, vagy a szerződés megszűnésének ideje.

Malus: pótdíj, a biztosító az ügyfél részére pótdíjat állapít meg, abban az esetben, ha a biztosítási szolgáltatás igénybe vételére a biztosítási időszakon belül kerül sor (károkozás esetén). A pótdíj az ezt követő időszak díjait emeli.

Önrészesedés: káresemény bekövetkeztekor a kár azon része, amit a szerződésben foglaltak szerint a biztosított saját maga fizet meg. Magasabb önrészesedés vállalása esetén a biztosítás díja alacsonyabb lesz. Fajtái szerint integrál (relatív) önrészesedés és abszolút (levonásos) önrészesedés létezik.

Premier risque: egy francia kifejezést takar, a biztosítás az első kockázatra szól, magyar országon határösszeg biztosításnak is nevezik. A biztosító nem vizsgálja, hogy a szerződésben foglalt összeg megfelel-e a kár értékének (vagy alul van biztosítva), hanem a rögzített összeg erejéig megtéríti a kárt. Azonban alulbiztosítás esetén nem alkalmazza a pro rata térítési módot.

Pro rata: a biztosító alulbiztosítás esetén a kárt annak arányában téríti meg, ahogy a kár tényleges értéke aránylik a szerződésben rögzített biztosítási összeghez.

Reaktiválás: azon biztosítási szerződések eredeti tartalmú újbóli hatályba léptetése, amelyek díj nemfizetése miatt szűntek meg. Általában csak abban az esetben van rá lehetőség, ha ez a szerződésben kikötésre került, illetve az elmulasztott díjakat utólag megfizették.